Miért van sós és édes víz is a Földön?

A Föld felszínének 71%-át víz borítja, vízkészlete kb.1,4 milliárd km3, ami a Föld teljes tömegének 0,02%-a. Ez olyan óriási mennyiség, hogy ha a bolygón egyenletesen eloszlatnánk, akkor egy kb. 2700 méter vastag burkot lehetne belőle képezni.


Egy kis édes, sok sóssal


A vízkészlet 97%-át az óceánok és tengerek sós vize teszi ki, a maradék pedig édesvíz. Ennek a 3% édesvíznek a jelentős része, körülbelül 80%-a a jégtakarókban található, amiből is látható, hogy az az édesvíz, amit közvetlenül felhasználhatunk, igen kevés.

Az édesvíz nagyobb része talajvízként jelenik meg a felszín alatt, illetve folyók, tavak formájában a felszínen. Egy kisebb része pedig a légtérben mozog, mint felhő, köd vagy vízgőz.



Az élet sója


A nagyobb részt kitevő sós víz sótartalma átlagosan 3,47%. Ez nagyrészt nátrium-kloridból, kisebb részben pedig magnézium-kloridból, magnézium-szulfátból és egyéb anyagokból áll. Ha lemérnénk a világóceán sótartalmát, öttrillió tonna só lenne az eredmény. De hogyan és főleg mikor került oda az a rengeteg só és miért nincs az édes vizekben?


Mindenbe kell egy kis só!


Alapvetés, hogy bármit főzünk, vagy sütünk, mindenbe kell egy csipet só. Mindegy, hogy kakaó, vagy puding vagy gyümölcsleves, jót tesz az ízének.


Bár megkülönböztetünk édes és sós vizet, valójában az édesvíz is sós, de csak igen kis mértékben: a tengervíz 3,47%-ához képest az édes vizekben 0,05% körüli a sótartalom. Ez olyan elhanyagolható mennyiség, hogy sem az ízét, sem a hatását nem érezzük.


És csak esett és esett


Az óceánok kialakulásának idején, azaz pár milliárd éve a légkörben sokkal több szén-dioxid volt, mint oxigén. Akkoriban pedig igen sok eső, emiatt pedig savas eső esett, így a rengeteg esővízből összegyűlő tengerek és óceánok enyhén savas kémhatásúak lettek. Ez a savasság pedig kioldotta a kőzetekből a nátriumot, a klórt és a magnéziumot. Ezzel el is készült az a rengeteg só, amitől azóta is sós a sós víz.


Az édes, az is marad


De mitől marad édes az édesvíz? A tavak és a folyók vize folyamatosan cserélődik, a sónak így nincs ideje felgyűlni. Nem úgy, mint az óceánoknál és a tengereknél: a sós vizek esetében a folyóknak köszönhetően folyamatos a só utánpótlás, de vizet csak a párolgással veszítenek, az ásványi anyagok pedig ott maradnak. Így tudott az elmúlt pár milliárd évben felhalmozódni ez a rengeteg só.


https://index.hu/tudomany/til/2018/12/03/miert_sos_a_tengerviz_es_a_tavake_folyoke_miert_nem/