Veszélyben a tenger élővilága! Mit tehetünk itt és most?

Az utóbbi években egyre többet hallani a műanyag hulladékok okozta károkról. Az óceánok és tengerek állapotáról, a szemétben úszó vízpartokról és a bajbajutott állatokról készült fotóknak és videóknak köszönhetően jobban megismertük a környezetszennyezés szomorú hatásait. A tenger élővilága veszélyben van, erről pedig mi is tehetünk. Nagyon sokáig felelőtlenül bántunk a környezetünkkel, itt az ideje mindent megtennünk annak érdekében, hogy megállítsuk ezt a folyamatot.


Túl olcsó és túl egyszerű: a műanyag


A műanyag népszerűsége közel 100 éve töretlen. Felfedezése óta mindennek átvette a szerepét, aminek csak lehetett, hiszen olcsó, egyszerű az előállítása és végül nincs vele gond: egyszerűen eldobható. De hiába gondoltuk így sokáig, a gond nagyobb, mint valaha. A világon előállított műanyag jelentős része csomagolóanyagként kerül felhasználásra, végül szeméttelepen, vagy égetőben végzi. Bár az újrahasznosítás is egyre népszerűbb, azt már tudjuk, nem ez a megoldás a rengeteg plasztira.

Változatosan pusztít


A PET palackok, zacskók, csomagolóanyagok jelentős része a folyókon át a tengerekbe, végül az óceánba kerül, ahol aztán egy nagyon lassú bomlási folyamat veszi kezdetét. De vannak műanyagok, amik a felaprózódás előtt, már puszta jelenlétükkel is ölnek.


A tengeri madarakra tekeredett zsinegek és zacskók, az egyben lenyelt kupakok, lufik, egyéb csomagolóanyagok közvetlen veszélyt jelentenek a vízben és a víz közelében élő állatokra. A műnyag aprózódásával keletkező mikroműanyag pedig lassan öli meg az élőlényeket és jelent veszélyt több faj túlélésére is.

  • Egy kutatás szerint a halak viselkedésére is végzetes hatással van a mikroműanyag fogyasztása. A merészebb és nagyobb kockázatot vállaló egyedeket a tudósok szerint az értéktelen műanyag táplálék egyszerűen átveri: a gyomruk jóllakottságot jelez, míg az agyuk felismeri, hogy nem kapták meg a megfelelő tápanyagot. Az éhes hal pedig kockáztat, így nagyobb eséllyel lesz a ragadozók zsákmánya.

  • A napi több száz köbméter vizet lenyelő, úgynevezett szűrögető állatok, azaz a bálnák, ráják, cápák is veszélyben vannak, hiszen a műanyagot tartalmazó étrend kevesebb tápanyagot tartalmaz, ráadásul fizikailag is sérüléseket okoz az állatoknak. Ezek a nagytestű állatok pedig rengeteget esznek: egy Franciaországban partra vetődött bálna tetemben 800 kilogramm műanyagot találtak, egy Ausztráliában elpusztult bálnából pedig 30 db teljes műanyag zacskót és hat négyzetméter műanyag fóliát szedtek ki.

  • A mikroműanyagok a hormonális működésre is hatással vannak. A műanyagokból származó mérgező anyagok, illetve a szemcsékhez tapadó káros vegyületek az élő szervezetbe kerülve befolyásolják a hormonműködést, ami az állatok növekedését, fejlődését és szaporodását irányítja.

Mit tehetünk mi? A műanyag mentesség 5 lépésben


Bár a világ hiányos hulladékgazdálkodása a fő bűnös, nekünk is aktívan tennünk kell a műanyag szennyezés csökkentéséért. Láthatjuk, hogy a legnagyobb gondot a csomagolások okozzák, de más módon is hozzájárulhatunk a tisztább környezethez.


  1. Kevesebb csomagolás: keressük az üzletekben a minél kevesebb csomagolással árult termékeket. Az előre műanyag tálcába és fóliába csomagolt, tisztított sárgarépa például vonzóan egyszerűbb, de mi lenne, ha inkább csomós répát vennénk a piacon? Nem nagy ár a kevesebb szemétér, nem igaz?

  2. Használjunk saját, újrahasznosítható tasakokat: bár a plasztik zacskók használata és gyártása már szigorúan szabályozott, vásárolni inkább saját tasakkal induljunk. A textilszatyrok és a régi függönyökből varrt zöldséges zacskók tudatos használata óriási lépés.

  3. A PET palack tilos! Ne vásároljunk sem otthonra, sem utazáshoz, kiránduláshoz semmit, amit előre palackoztak. Ne az újrafeldolgozásban bízzunk, inkább használjunk saját kulacsot. Ha megtöltjük lehetőleg szűrt, tisztított vízzel - amire remek megoldás a Floewater - és mindig magunkkal visszük, biztosak lehetünk benne, hogy nem kényszerít rá a szomjúság a vásárlásra. Az előre palackozott vizekben ráadásul magasabb a káros mikroműanyag jelenléte, mint a csapvízben.

  4. Válasszunk újratölthető termékeket, de az újratöltésnél is törekedjünk a műanyag csomagolás elkerülésére.

  5. Fogyasszunk helyi termelőktől és válasszuk a csapvizet! A helyben elérhető zöldség, gyümölcs, tojás és hús nem csak a szállításával, de a csomagolásával sem terheli a környezet. A friss csapvíz pedig a egészséges és egyszerű szomjoltó, ami mindig kéznél van.


https://www.theguardian.com/environment/2020/oct/28/fish-that-eat-microplastics-take-more-risks-and-die-younger-study-shows


https://www.bbc.com/news/science-environment-42920383